Maradni vagy menni...

A kérdés nem arra vonatkozik, hogy hazamenjünk-e, vagy sem.:) Egyébként ha már itt tartunk, megvan a repjegyünk. Szeptember 10-én, itteni idő szerint este 6kor indulunk, és 11-én (repülési aspektusból abszolút szerencsés dátum :-P ) fogunk megérkezni Bécs-be, valamikor délelőtt 10 óra magasságában. Aztán hogy onnan hogy jutunk haza, az már a legkevesebb :)
A hétvége nem volt túl mozgalmas, viszont annál érdekesebb dolgok történtek velünk. Tegnap kimentünk a Central Parkba. Én edzettem egy kellemes 60 percet. Vittünk ki gumikötelet, fitball-t, csukló súlyzót. Mónyi ez idő alatt vízszintben szemlélte a körülötte zajló eseményeket. :) Mikor végeztem a mocorgással, elkezdtünk megint agyalni ezen a houstoni munkán. Mert a semminél több lenne ez is. Megkérdeztem Tony-t, hogy a DVD-t mikorra tervezi, azt mondta, aug. 20. utánra, és hogy ha csak emiatt nem akarjuk elvállalni a melót, akkor ne tegyük, mert a forgatásig van idő. Már majdnem ott voltunk, hogy akkor irány Texas, ám egyszer csak megcsörrent a telefon. Tony hívott, hogy a bácsikája Buffalo-ban üzemeltet egy Motelt, ahol szintén lenne takarítói állás, és hogy mégis csak közelebb van, mint Texas. Megadta a bácsika számát, akit azonnal fel is hívtam. Ő kért pár napot, megnézi, mit tehet értünk.
A Central Parkból hazafelé menet óriási élményben volt részünk. Belecsöppentünk egy filmforgatás kellős közepébe :) Nagyon klassz volt látni a kamerát, a világosítást, a kellékeket, a statisztákat, a mű esőt. Készítettünk pár képet, nem lettek tökéletesek, de hátha visszaadnak valamit:) A főszereplő Jennifer Lopez volt, és amilyen mákosok vagyunk, sikerült őt is megpillantanunk. Próbáltuk lefotózni, de nem volt egyszerű a 4 db óriás méretű esernyő ölelésében. Úgy óvták őt a vakuktól, mintha valami muzeális darab lenne. Majd lesni kell az újonnan bemutatásra kerülő J Lo filmeket :-). Mókás lesz látni a filmben azt a jelenetet, amelynek felvételekor ott bóklásztunk a kamerától 50 méterre :-)
Próbáltunk időben nyugovóra térni tegnap, mert ma 7-re jött értünk Mónyi nagypapája és mostoha nagymamája, Éva néni. 7.45-kor már lent voltunk Jones Beach-en.Óriási hullámok, napsütés és kevés ember várt ránk a parton. Az amerikaiak általában 10-11 felé szoktak magukhoz térni, tehát délnél előbb nem jellemző, hogy kiérnek a vízhez. Letelepedtünk a pokrócokkal, napernyőkkel, székekkel, és elindultunk a parton. Sétáltunk vagy 3 km-t összesen, mezítláb a homokban. Közben néha néha megnyaldosta az óceán a talpunkat, volt úgy, hogy egészen a térdünkig felnyalt :-) Hattttttttalmas hullámok színezték fehérre a kék óceánt, nyugtató morajlás kíséretében. Láttunk apró kagylókat, akik lelkesen fúrták be magukat a nedves homokba, miután a víz kimosta őket rejtekhelyükről. Találkoztunk sirályokkal, levedlett rák páncélokkal, és a meztelenkedő emberi hím egyedek felbukkanása sem volt ritka a másfél órás séta alatt. :-) Miközben írom a blogot, folyamatosan töltöm fel a képeket, videókat, majd nézzétek meg őket.
Miután visszaértünk a bázisra, lepihentünk egy kicsit, ám 11 óra felé már indultunk is vissza, mert az öregek nem szeretik a meleget és a tömeget :)Aranyosak voltak, hoztak szendvicset, narancslevet, cseresznyét, pisztáciát. :) Szóval igazi habzsi-dőzsiben volt részünk.
Mikor visszaértünk a városba, meghívtak magukhoz ebédre. 9 db macskájuk van:) De csak kettővel találkoztunk, mert a többi 7 félős. Beszélgettünk sokat, nézegettünk képeket, plusz készítettünk is egy párat. Mónyi papája adott egy céglistát, akiknek Manhattan-ben van irodája, hátha valahol lesz takarítói meló. Jó lenne, mert 15-20 dolláros órabérért kéne dolgozni, ami nagyon jónak számít. (Gondoljatok bele, hogy 4,6 $-t kaptunk volna a híres pékségben). Eközben jött egy telefonhívás Mártától, szintén szálloda takarítás (csak úgy, mint Texasban), Pennsylvaniában. Megadott egy kontaktot, akivel már beszélt is Nyónyi. Holnap fogunk pontosítani ezügyben, ami nem is baj, mert holnap felkeresünk párat azokból a cégekből, akik rajta vannak a listán. Ha tudnánk itt helyben dolgozni, nyilván felesleges lenne Pennsylvaniaba menni, de ha itt a héten nem jön össze semmi, akkor muszáj lelépnünk. Azt még nem is írtam, hogy holnap reggel is kilátásban van egy egyszeri takarító meló Staten Island-en. Egy kb olyan állapotban lévő kecót kéne rendbe vágni, mint amilyen New Jersey-ben volt. Itt is 120 $-t adnak. Ezt késő este fogom lefixálni.
Ha maradunk itt a városban, akkor nagypapiék elvisznek minket más óceán parti részekre is. :) Jól hangzik, nem bánnánk ha már végre összejönne itt valami.

Reméljük, mindenki él virul. Akikkel tudunk beszélni, azokról tudjuk, hogy jól vannak. Akik írnak nekünk, azokról is tudjuk, hogy megvannak, akikkel viszont se beszélni nem tudunk, se írásban nem adnak nekünk életjelet, érezzék magukat leb****a :-D

Ennek tudatában legyen szép napja mindenkinek!:))

Puszilunk Titeket!